Traian Chebeleu, Iliescu elnök külpolitikai tanácsosa sajtótájékoztatóján foglalkozott az Erdélyi Magyarok Világszövetsége budakeszi tanácskozásán elhangzottakkal. Emiatt is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben ki kell mondani a határok sérthetetlenségét, /Mag Péter, Bukarest: Bukarest és a határ. = Népszabadság, márc. 13./
1993. március 26.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 24-én terjedelmes levelet intézett Gyarmath János főszerkesztőhöz, amelyben félretájékoztatással vádolta meg a Romániai Magyar Szó vezetőjét. Gyarmath János márc. 19-én közölte az Iliescu elnökkel készített interjúját, majd a márc. 20-i számban kommentálta az elhangzottakat. A főszerkesztő jelezte, hogy a márc. 31-i számban közli Chebeleu levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1993. március 30.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez, Gyarmath Jánoshoz írt terjedelmes levelében kifogásolta a főszerkesztő kommentárját és szerinte Iliescu elnök nem állította, hogy az erdélyi magyarság törekvései korszerűtlenek, azt csupán egyes RMDSZ-vezetőkre értette. A főszerkesztő válaszában szó szerint idézte az elnök szavait, román eredetiben /ebből kiderül, hogy Iliescu az egész RMDSZ-t elmarasztalta/. Chebeleu kérte, hozza nyilvánosságra levelét, ugyanakkor az elnöki szóvivő levelét eljuttatta a Rompreshez, a rádióhoz, a sajtóhoz. Olyan közeghez jutott el a levél, ahol viszont az eredetit nem ismerik. - Chebeleu további pontosításokat szorgalmazott, megjegyezve, hogy az ET 1993. február elsején elfogadott dokumentuma csupán ajánlás. /Levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1993. április 2.
A román kormány ápr. 2-i nyilatkozatában élesen elítélte a két székely megyében folyó tiltakozásokat és az RMDSZ magatartását. A nyilatkozat megerősíti, hogy a kinevezés a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. Chebeleanu elnöki szóvivő az "intolerancia bizonyítékának" nevezte azt, hogy "egyes RMDSZ-vezetők továbbra is visszautasítják a kormány törvényes lépését". /Népszabadság, ápr. 2./
1993. április 14.
A Román Nemzeti Egységpárt súlyos hibának minősítette, hogy Románia elismerte Moldova függetlenségét, megnehezítve ezáltal az uniót. Traian Chebeleu visszautasította ezt a vádat, leszögezve, hogy ez volt az egyedüli mód a Molotov-Ribbentrop paktum felszámolására. Romániában felfigyeltek az Ukrajnához került területeken élő románok helyzetére, Nastase román parlamenti házelnök kijevi látogatását követően. A román lapok szerint ez a népcsoport sorsára hagyottan él "az ősi román területen". /B. T., Bukarest: Az egyesülés Romániát is veszélyeztetné. = Magyar Hírlap, ápr. 14./
1993. április 14.
Traian Chebeleu, az elnöki hivatal szóvivője tájékoztatta az újságírókat arról, hogy Iliescu elnök ápr. 19-23-a között az Egyesült Államokba utazik. "A látogatás nem magánjellegű, de nem is hivatalos." - mondta. /Új Magyarország, ápr. 14./
1993. május 12.
Dr. Balázs Sándornak a Bolyai Egyetem ügyében Iliescu elnökhöz írt levelére Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt. Elutasította a magyar egyetem újraindítását, még azt is kétségbe vonta, hogy az a romániai magyarság egyöntetű kérése lenne. Traian Chebeleu azt állította, hogy a Bolyai Tudományegyetemet nem szüntették meg, csak egyesítették. Jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen 179 tantárgyat hallgat magyarul 869 magyar hallgató. A Bolyai Egyetem visszaállítása "szegregációs intézkedés lenne", szeparatizmus, fokozná az etnikumközi feszültségeket. Traian Chebeleu nem fogadta el Balázs Sándor érvelését, hogy a romániai magyarság állampolgári joga állami felsőfokú intézményben anyanyelven tanulni. Az elnöki szóvivő leszögezte: ilyen jog nincs. Szerinte a magyar egyetem létrehozása "nem az emberi jogokhoz, illetőleg a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogaihoz kapcsolódó kérdés." /Traian Chebeleu válasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1993. június 1.
A magyar alapszerződés egyelőre csak távlati dokumentum, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Szerinte ennek egyik oka a határok sérthetetlenségének elve, amelyet Budapest károsnak tart. /Mag Péter: Chebeleu: Távolban az alapszerződés. = Népszabadság, jún. 1./
1993. július 16.
Traian Chebeleu válaszolt dr. Balázs Sándornak, a Bolyai Társaság elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére: továbbra sem tartja indokoltnak a Bolyai Egyetem újraindítását. /Válasz a válaszra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Balázs Sándor levele: júl. 3-i jegyzet.
1993. július 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő pozitívnak ítélte meg az etnikumközi kapcsolatoknak szentelt neptuni összejövetelt. A találkozó a romániai kisebbségeket foglalkoztató problémákra összpontosult. A külföldi vendégek méltatták, hogy Romániában a kisebbségeket foglalkoztató problémák megvitatása, elemzése, megoldása van túlsúlyban, míg a szomszédságban e problémák néha erőszakos konfrontációhoz vezetnek. A résztvevők szerint megoldható Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő tanítása. /Az elnök szóvivője szerint. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
1993. július 26.
Iliescu elnök szóvivője, Traian Chebeleu elismeréssel üdvözölte a magyarországi kisebbségi törvényt. Véleménye szerint Magyarország kitűnt a kisebbségek kényszerű beolvasztásával, az új törvény azonban védelmet nyújt a kisebbségeknek. Chebeleu szerint Magyarország visszautasítja Románia részvétekét a Közép-európai Kezdeményezés munkájában. /A KEK és Románia. = Pesti Hírlap, júl. 26./
1993. augusztus 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő aug. 20-i sajtóértekezletén elmondta, hogy a Neptunon tartott tanácskozások nem voltak titkosak. A tanácskozást bíráló RMDSZ-vezetőkről megállapította: vélekedésük szélsőséges álláspontnak minősíthető. A kétnyelvű feliratokról kifejtette, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács csak ajánlást fogalmazott meg, döntés még nincs. /Ferencz L. Imre: "Szélsőséges álláspontnak minősíthető". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
1993. augusztus 26.
Az Erdélyi Napló munkatársa kérésére Traian Chebeleu elnöki szóvivő elküldte a neptuni tárgyalásáról készült júl. 25-i nyilatkozatát. Ebben Chebeleu ismertette a történteket: júl. 15-17-e között Neptunon nemhivatalos interetnikai kérdésekkel foglalkozó összejövetel zajlott. A véleménycsere olyan kérdésekről szólt, amelyek a Romániában élő kisebbségeket foglalkoztatják. "A résztvevők arra kíséreltek meg egy mintaképet összeállítani, magánemberként, hogy miként lehetne a kérésekre megoldást találni." Minden résztvevő üdvözölte a Nemzeti Kisebbségi Tanács megalakítását. Ezután Chebeleu felsorolta a megoldásokat /300 hely az egyetemen stb./ "A nyílt hangvételű tárgyalás és közös megegyezés alapján eljutottak arra a következtetésre, hogy megfelelően megoldható minden olyan kérdés, amely a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésével kapcsolatos." / Felhívtuk az elnöki szóvivőt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. szeptember 3.
A rádió idézte Catherine Lalumiére nyilatkozatát: az ET jogi és emberi jogi bizottsága jóváhagyta Románia felvételét az ET-be, az RMDSZ memorandumáról pedig kifejtette, hogy a szervezet garanciákat kért a kormánytól, de nem ellenzi Románia felvételét. Catherine Lalumiére szerint a magyar nemzetiségnek eddig is biztosítottak bizonyos jogokat. /Lalumiére: Az RMDSZ elnöke nem ellenzi Románia felvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az RMDSZ lépéseivel a többségi román lakosság részéről kíván reakciót kiváltani és a türelmetlenséget serkenti. Az RMDSZ kilépését a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a testület folytatja munkáját. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarest szerint az RMDSZ a türelmetlenséget serkenti. = Magyar Hírlap, szept. 4./
1993. szeptember 6.
1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik.
1993. október 4.
Borisz Jelcin elnök a NATO-tagországoknak írt levelében a kelet-európai országok felvétele ellen foglalt állást. Erre reagált Traian Chebeleu elnöki tanácsos, mondván, senkinek sem kell engedélyt kérnie a NATO-tagsághoz. Chebeleu szerint az alapvető kérdés az, hogy a NATO továbbra is azonos módon viszonyul-e a térség államaihoz. Bármilyen különbségtevés megbontaná az övezet egyensúlyát. /Bogdán Tibor: Románia a NATO és Moszkva között. = Magyar Hírlap, okt. 4./
1993. október 13.
Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1993. október 30.
Iliescu elnök nem ért egyet Antonescu rehabilitációjával. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy az államfői hivatal most tanulmányozza az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatát az Antonescu-szoborral kapcsolatban. /Iliescu nem rehabilitálná Antonescu marsallt. = Népszabadság, okt. 30./
1993. november 2.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő leszögezte: az államelnökség kéri a Svájcban élő Mihály volt királytól, hogy folyamodjék román állampolgársághoz, királyként nem léphet be az országba. /Figyelmeztetés az exuralkodónak. = Új Magyarország, nov. 2./
1993. november 30.
Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1993. december 10.
Bukarestben nagy felháborodást keltett, hogy a Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyesztermenti Köztársaság bírósága Tiraszpolban gyilkosság vádjával halálra ítélte Ilie Ilascut, négy társát pedig börtönbüntetésre. Mircea Snegur moldovai államelnök is elítélte a "jogi színjátékot", Iliescu elnök pedig a román rádiónak kijelentette: "Felháborodásomat fejezem ki az előre megfontolt gyilkosság miatt, melyet egy anakronisztikus és primitív rezsim készít elő." A szenátus dec. 10-i ülésén határozatban szólította fel a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kifejtette, hogy mindezért felelősség hárul az ott állomásozó orosz csapatokra /az orosz 14. hadseregre/. Tiltakozó tüntetés volt Bukarestben az orosz követség előtt. A nagykövet kijelentette, hogy Oroszországnak nincs köze a perhez. /Pesti Hírlap, Új Magyarország, dec. 12./ Iliescu elnök Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnökhöz küldött üzenetében kérte, járjanak közben Ilascu és társai ügyében. A román képviselőház és a szenátus nyilatkozata törvénytelennek minősítette az ítéletet, egyben a kormányfők és nemzetközi szervezetek közbenjárását kérték. /Ilascut halálra ítélték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1993. december 14.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtókonferenciáján Iliescu aggodalmát tolmácsolta a tüntetések /dec. 8-i bukaresti tömegtüntetés/ miatt, ezek szerinte a belső stabilitást veszélyeztetik. Iliescu elnök kiállt a kormány mellett. Chebeleu szerint az Antonescu-szobor nem jelent antiszemitizmust. Chebeleu visszatért arra, hogy a Rudas Ernő magyar nagykövet nov. 30-án kivonult, amikor Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területekről beszélt. A szóvivő nehezményezte ezt és igyekezett megmagyarázni, a képviselő csak Eminescu költőtől idézett, ennek " szerinte " senki sem ad politikai jelentőséget. /Ferencz L: Imre: Újul a falkerítés a Cotroceniben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1994. január 10.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 7-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció /DK/ nem számít tárgyalópartnernek Iliescu elnök számára, mert a tömörülés senkit sem képvisel. Válaszul a DK közleményben emlékeztette az elnököt arra, hogy a DK 1993. jún. 10-én tizennyolc párt szövetségévé alakult, elnöke pedig az az Emil Constantinescu, aki több mint négymillió szavazatot kapott az 199. októberi elnökválasztáson. /Magyar Nemzet, jan. 10./
1994. január 14.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete nevében Borbély László megyei elnök, képviselő levélben fordult Traian Chebeleu elnöki tanácsoshoz és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz, tiltakozva a Maros megyei törvényszék 1993. dec. 13-i, Antonescut rehabilitáló határozata ellen. Borbély László mellékelte a Marosvásárhelyen történő Antonescu-szoborállítási kísérlet aktáit is, egyben hivatalos állásfoglalást sürgetett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 199. sz., jan. 14./
1994. február 5.
Az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a román államról, arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget az Európa Tanács ajánlásainak, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő febr. 4-i sajtóértekezletén, egyben külön nyilatkozatban foglalta össze Iliescu elnök és az RMDSZ-vezetők találkozóját. Iliescu elnököt az zavarja, hogy az RMDSZ vezetői igyekeznek elhitetni, hogy a forradalom óta semmi sem változott, a romániai magyar közösséget továbbra is elnyomják, beolvasztással fenyegetik. /Magyar Hírlap, febr. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1994. február 15.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján nem reagált Tudor vádjaira, hiába kérdezték az újságírók a véleményét, ehelyett az ellenzéki lapokat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
1994. március 25.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 25-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, köztük a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltekét. Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15-15 éves, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass-Kiss Előd 18 és 20 év közötti, továbbá Bálint Mihály börtönbüntetését. Ugyanakkor kegyelmet kaptak a volt RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai. Az elnöki kegyelem még nem teszi lehetővé a szabadulásukat, azonban a helyi szerveknek jogukban áll szabadlábra helyezni őket. Az RMDSZ ezt pozitív lépésnek tekinti, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, azonban tovább folytatják a harcot a börtönben maradt Cseresznyés Pálért. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ Cseresznyés Pált tíz évre ítélték 1993. jún. 7-én. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1994. április 8.
Ápr. 8-án az elnöki szóvivői sajtóértekezleten Traian Chebeleu visszatért Entz Géza látogatására, azt állítva, hogy kérték, halassza el utazását. Román állampolgárokat tüntetett ki, ez ellenkezik az államközi kapcsolatokkal, állította. Chebeleu szóvivő visszautasította Frunda György állítását, amely szerint a kormány nem tartja tiszteletben az ET-nek tett vállalását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1994. április 29.
A Polgári Szövetség Pártja oroszorientáltsággal vádolja a kormányt, Gracsov orosz védelmi minisztert idézték, aki romániai látogatását követően kijelentette: Románia végre észhez tért. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 29-án cáfolta ezt az állítást, szerinte az Oroszországgal fennálló kapcsolat inkább hűvös. /Magyar Hírlap, ápr. 30./
1994. június 11.
Kormányzati programunkban az egyik kiemelt prioritás a határon túli magyarság létfontosságú autonómiatörekvéseinek támogatása -írta Horn Gyula választáviratában, melyet Markó Bélának, az RMDSZ elnökének küldött, megköszönve jókívánságait. Azonban Horn üzenete csak az RMDSZ Tájékoztatóban jelent meg /a magyarországi sajtóban nem/, ezt vette át a román hírügynökség /jún. 9-én/, majd ennek alapján adtak hírt a választávirat tartalmáról a magyarországi napilapok jún. 11-én. Egyedül az Új Magyarország közölte, hogy a táviratot csak az RMDSZ kiadványa közölte, a többi napilap ezt nem említette. /Új Magyarország, jún. 11./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 10-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az etnikai alapú autonómia ellenkezik az európai normákkal. Romániában "ilyen autonómia megadásáról a magyarlakta területeken szó sem lehet". Egyrészt azért, mert ez "bantusztanizálná a magyar kisebbséget, illetőleg a túlnyomórészt magyarok lakta területeken élő román lakosságú településeket", másrészt "az etnikai alapú autonómia megvalósítása dinamittal aknázná alá a román állam egységét." /Népszabadság, jún. 11./
